Egy hónappal később...
Zene: Harry Styles - Adore You
~ Matilda James ~
+18
- Bébi, azért csak óvatosan a napon. - Rafael szólít meg miközben az egyik hajóján éppen a tengeren lazítunk. Ezt a napot nekem ígérte és ezzel boldogabbá már nem is tehetne. Másfél hónap telt el a balesetem óta, szerencsére a fizikai sérüléseim nyom nélkül és hegek nélkül eltűntek, így visszanyertem a hibátlan bőrömet aminek örülök. Viszont az emlékeimnek azt hiszem már valóban búcsút inthetek. Ennyi idő alatt sem térek vissza. Eleinte nagyon zavart és fájt hogy nem emlékszem semmire, viszont mostanra Rafael elérte azt hogy szinte örülök is neki, mert így tiszta lappal kezdhettem új életet a szerelmem mellett. Rafael a mindenem, az egyetlen ember az életemben, a párom, a családom és hamarosan a férjem. - Gyere és ments meg a napfénytől. - nevetek rá. - Vigyázz mit kívánsz, még a végén lehurcollak a kabinba és olyat teszek veled amit még a parton is hallanak majd. - pimaszkodik velem. - Gyere nagyfiú, ne csak a szád legyen nagy. - kacérkodok vele. - Oh ne aggódj bébi, nem csak az nagy. - célozgat miközben felém sétál. - Rafael. - elpirulva ejtem ki a nevét. - Igen, ezt kell sikítanod. - hevesen megcsókol de csak egy pillanatra majd hirtelen fel kap az ölébe és elindul velem a kabin felé. - Én csak vicceltem. - nevetek jókedvűen. - De én nem. - finoman a csupasz fenekemre csap. Még jó hogy csak ketten vagyunk a hajón így szem és fül tanúk nélkül szórakozhatunk egymással és bármit megtehetünk gondolkodás nélkül. - Ez a fürdőruha teli találat volt neked. - jegyzi meg miközben a kis konyha pultjára ültet és a két lábam közé állva máris elkezd kibújtatni a falatnyi anyagból. - Akkor miért veszed most le rólam? - érdeklődöm mintha nem tudnám hogy mire készül. - Mert útban van. - jelenti ki és a földre dobja a vörös ruhadarabot ezzel feltárva a testem. - Azt akarom hogy a feleségem legyél. - csókol meg mohón és reakcióra sem hagy időt máris lejjebb tolja a nadrágját majd megérzem őt magamban. - Már...eljegyeztél. - lihegem ahogy élvezettel mozgatja a csípőm maga körül. - Hozzám kell jönnöd. - erősen ránt magára és én felsikítok a jól eső érzéstől. - Hozzád megyek. - hebegem alig hallhatóan. - Mikor? - kérdezi de közben egy pillanatra sem hagyja abba a mozgást. Teljesen elveszi az eszem. - Amikor...amikor csak akarod. - húzom magamhoz egy szenvedélyes csókra. - Holnap. - szakad el tőlem és ismét heves mozdulatokkal kezd el hajtani mind kettőnket a beteljesülés felé ami nem is várat sokat magára. - Komolyan mondtad az előbb? Holnap feleségül akarsz venni? - kérdezem miközben lesegít a pultról és elindulunk a zuhanyzó felé. - Igen. - bólint. Én nem találok szavakat. Persze szeretem őt és a felesége akarok lenni, csak annyira hirtelen jött ez az egész. - Te nem akarod? - kérdezi miközben belép a tus alá és engem is magával von. - De igen. - felelem őszintén. - Akkor mi a baj? - végig simít az arcomon és kíváncsian fürkészi az arcom. - Nagy esküvőt akartál? - újabb kérdést tesz fel. - Nem, én csak téged akarlak. - karolom át a nyakát és egy csókot csenek tőle. - Akkor tegyük meg. Házasodjunk össze holnap. - csillan fel a szeme, izgatott és ez ragályos mert ahogy egyre többször kimondja én is egyre jobban akarom. - Rendben. - mosolyodok el. - Szeretlek bébi. - a tusoló kabin hideg csempézett falához taszít finoman, jól esik, kicsit lehűti a felforrósodott bőröm. - Én is szeretlek. - nyögöm ahogy felkap az ölébe és az iménti élvezetet folytatja amit az előbb a pulton elkezdtünk. Azt hiszem még soha nem voltam ilyen boldog...
- Igen tudom Penny, de nem érdekel. Meg kell tenned értem. - Rafael hangosan beszél a hajó végében telefonon. Azonnal felkelti a kíváncsiságom ahogy meghallok egy női nevet, szerencsére Rafael háttal áll nekem így nem veszi észre hogy hallgatózom. - Nem, nem tudja és ez maradjon is így. - ideges, ezt a hangja elárulja. - Holnap feleségül veszem, szeret és más nem számít. - folytatja a beszélgetést, nekem pedig nem nehéz rájönnöm hogy rólam van szó. - Nem kell tudnia Giannaról. - kiált fel, egyre ingerültebb, én pedig egyre kíváncsibb vagyok ahogy egy újabb női név hangzik el. Majd ahogy Rafael megfordul és észre vesz zavar fut át az arcán. - Most le kell tennem. Este találkozunk. - sietve köszön el a vonal másik oldalán beszélőtől majd bontja a vonalat. Percekig csak állunk egymással szemben némán, én nem tudom mit mondjak, ő pedig nem tudja mennyit hallottam a beszélgetésből. Aggódik ez látszik rajta. - Tilda. - szólít meg és ebben a pillanatban én is megtalálom a saját hangom. - Ki az a Penny? - kérdezem halkan. - A húgom. - feleli, meglep az információ tekintve hogy eddig azt sem tudtam hogy van testvére. - Jó tudni. - dünnyögöm. - Ismered. Segítettél az esküvője szervezésében. - mondja lágy hangon és elindul felém. Ez kicsit megnyugtat, mert ezek szerint nem titkolta előlem, egész egyszerűen én felejtettem el ahogy minden mást is. - És ki az a Gianna? - kérdezem egy lépést hátrálva. Van egy olyan érzésem hogy ő viszont nem a testvére. - Nem számít. - legyint. - De nekem számít. - emelem meg a hangom. Ideges vagyok, kikészít hogy semmire nem emlékszem és ennek ellenére is titkolózik előttem. - Tilda. - ejti ki a nevem mintha így akarna megnyugtatni. - Ha van valakid most mond meg. - hisztérikus és zavart vagyok, érzem magamon hogy túl reagálom, de nem tudok mit tenni ez ellen. - Ha lenne valakim nem gondolod hogy akkor nem akarnálak feleségül venni? - kérdez vissza, jogos a feltevése, de most még ez sem tud megnyugtatni. - Ki az a Gianna? - kiabálom már minden türelmemet elvesztve. - A múltam. - vonja meg a vállát higgadtan. - A múltad? - kérdezek vissza. - A barátnőd volt? - megilletődve várok a válaszára. - A feleségem volt. - javít ki és ezzel teljesen lesokkol. - A feleséged? - kérdezek vissza, kezdem magam úgy érezni mintha egy utánozó papagáj lennék. - Igen, az volt. - bólint. - És ez az amiről nem lenne szabad tudnom? - idézek fel magamban újabb részleteket az előbb kihallgatott telefonbeszélgetésből. - A baleseted napján tudtad meg és akkor annyira kiakadtál hogy az éjszaka közepén autóba ültél...- mesélni kezd de nekem azonnal össze is áll a kép. - A balesetem...ezért volt....- könnyek gyűlnek a szememben. - Gianna már nem az életem része. Akkor sem hagytad hogy végig mondjam. Elvakított a féltékenység és megszöktél. Aztán a kórházból hívtak hogy baleseted volt. Tilda én téged szeretlek. Gianna a múltam, te vagy a jövőm. - elém lép és két keze közé fogja az arcom amin már megállíthatatlanul folynak a könnyeim. - Engem szeretsz? - ragadom meg az egyetlen részletet ami most érdekel. - Te vagy az életem, a szerelmem kicsim. - lágyan csókol meg és ezzel meg is nyugtat. - Rendben. - bújok hozzá, hiszek neki, hinni akarok abban hogy a kapcsolatunk szikla szilárd és ezt senki nem teheti tönkre.
Szió :)
VálaszTörlésOMG! Ez a rész is nagyot ütött. Az első fele nagyon romantikus volt ahogy Tilda és Rafael egy hajón romantikázott és közben annyira elvesztek egymás társaságában hogy az esküvő dátuma is meg van. Imádtam. Aztán a rész másik fele, nos ott sajnáltam Tildát, de Rafael legalább ezúttal részben őszinte volt vele. Annak örültem hogy a rész végén a kapcsolatuk továbbra is erős maradt. Tetszett. Alig várom hogy hozd a többit :)
Puszedli :D
VálaszTörlésOlyan jó volt azt látni hogy Tilda ennyire felhőtlenül boldog Rafael mellett hogy még arról is megfeledkeztem hogy Rafael mennyi mindent hazudott neki a baleset óta. Tilda emlékei még mindig nem tértek vissza és talán már nem is fognak, de kezd Rafael összes titka ismét felbukkani, elsőként Gianna és a közös múltjuk. Kíváncsi vagyok mi vár még a párosra. Várom a többi részt is. Pusy :)
Hali :)
VálaszTörlésÉn először a rész másik felével kezdeném, amiben Rafael azért megint magára haragított. Utálom hogy Tilda előtt egyre több mindent titkol és hazudik neki, miközben a lány vakon bízok benne és minden szavát elhiszi, ráadásul most még feleségül is készül menni hozzá. Tartok tőle hogy Rafael nagyobb kárt okoz Tilda lelkében mint eddig valaha. Féltem Tildát, mert Rafael nem játszik tisztességesen. Remélem minden rendbejön hamarosan. Tetszett. Siess a következővel. Ezer millió puszi :)
Sziaaa
VálaszTörlésMár nem tudok kiigazodni Rafaelen. Ebben a részben is az első felében annyira édes volt és olyan szépek együtt Tildával, aztán mintha semmi sem történt volna, a rész másik felében megint az a Rafael volt aki tele van titkokkal és hazug. Sajnálom Tildát mert nem ezt érdemli és közben nem is értem Rafaelt mert biztos vagyok abban hogy Tilda iránt az érzései igazak, abban tuti nem hazudik, látszik rajta hogy tényleg szerelmes még is van benne valami gonosz is. Egyenlőre nem tudom és nem látom tisztán hogy mi lesz ebből, de pont ezrét vagyok ennyire kíváncsi. Nagyon várom a következő részt is ...♥.♥.♥...
Hello
VálaszTörlésÚgy tűnik Rafaelnek konkrét terve van, bár még nem rajzolódott ki előttem tisztán hogy mi is az pontosan, de az látszik hogy minden áron magához akarja kötni Tildát, szerintem az esküvőt is azért erőlteti ennyire mert azt hiszi hogy ha Tilda a felesége lesz akkor majd nem hagyja el őt. Szerintem Rafael fél, hogy ha Tilda emlékei visszatérnek akkor végleg elveszíti őt. Azt hiszem a félelmei jogosak és azzal amit most csinál csak ront az esélyein. Nagyon tetszett ez a rész is. Csak így tovább ;)