~ Matilda James ~
Mint egy üstökös, úgy csapódott bele az életembe. Csábított, hazudott, átvert, összetört és ezek ellenére is elérte, hogy teljesen beleszeressek. Elvette az eszem, a szabad akaratom és az irányítást a saját életem felett. Mindent megszerzett amit akart, hazugságokkal ámított és én hittem neki majd amikor már teljesen földbe tiport, ott is hagyott a sötétségben. Röviden így jellemezném az elmúlt egy évet az életemből. Szánalmasnak tartom magam amiért ilyen sok időbe telt kiismernem őt és mire rájöttem hogy ki is ő valójában, amikor már tudtam hogy kivel is állok szemben már túl késő volt....elvett mindent amit csak lehetett....És én most elmesélem hogyan is tört össze Rafael a csábító, ugyanakkor sötét és velejéig romlott férfi akiért még most is vérzik a szívem és bár csak egy hét telt el azóta hogy elhagytam még mindig olyan mintha a rabja lennék. Az érzelmeim amiket iránta táplálok fojtogatnak úgy ahogy az utolsó közös esténken az ő kezei tették....
- Nem hiszem el hogy elmész. - Maggie ül az ágyamra és onnan nézi ahogy pakolok a két bőröndömbe. Maggie a nővérem és egyben a lakótársam is, bár utóbbi már nem sokáig hiszen egy hónap múlva férjhez megy és kiköltözik innen. A szülink egy családi házban élnek innen nem messze, a város szélén, de mi mindig is vágytunk a nyüzsgő nagyvárosi életre így Maggie és én három éve ide költöztünk New York szívébe egy mind a kettőnk számára tökéletes lakásba. Ez nagyban megkönnyítette a dolgunkat is és egyben a munkánkat, én még tanultam és közben építettem a modell karrierem, ő pedig egy könyvkiadó cégnél helyezkedett el ahol mostanra már vezetői pozícióban dolgozik. - Csak két hétre megyek. - mosolygok rá kedvesen. Remek ajánlatot kaptam, egy két hetes reklám film forgatással egybekötött fotózás. Egyszerűen nem hagyhattam ki még annak ellenére sem hogy messze leszek az otthonomtól és még soha nem jártam külföldön. Így elsőre a családom szerint őrültség Spanyolország egyik legveszélyesebb városába utaznom. De én az első perctől kezdve úgy érzem hogy követnem kell az álmaimat hogy elismert modell legyek és most az álmaim útja Palermóba vezet. - Tudom húgi, de már olyan kevés idő van az esküvőig és utálom hogy kimaradsz a legjobb részekből. - nyafog miközben egyik ujjával az egyik díszpárna fonott bojtjával kezd el játszani. - Maggie! - nevetek fel. - Csak a lánybúcsúról maradok le. Ami pedig a legjobb részt illeti az maga az esküvőd lesz és addigra itt leszek. - ígérem határozottan. - Még jó hogy itt leszel. Szépen néznék ki ha a tanúm nem lenne ott az esküvőmön. - nevet fel már ő is. Tudom hogy támogat mindenben de ugyanakkor jó testvérhez méltóan félt is, amiért hálás vagyok neki. - És ne felejtsd el hogy én hoztalak össze a vőlegénnyel. - mutatok rá a valóságra ami igaz is. Maggie, az egyik jóbarátomhoz készül feleségül menni. Gary volt az első fotós akivel együtt dolgoztam még ezelőtt hat évvel és akkor lettünk jó barátok annak ellenére is hogy ő sokkal idősebb. Gary most negyven éves, de lélekben szerintem örökre gyerek marad. Emlékszem amikor négy éve bemutattam neki Maggiet, azonnal megtalálták a közös hangot és hát most az esküvőjükre készülünk. Azt hiszem ez mindent elmond róluk. - Anyuéktól elköszöntél már? - Maggie témát vált miközben én behúzom a cipzárt a táskáimon. Későre jár már és reggel korán indul a gépem. - Igen. Reggel voltam náluk. - bólintok. - Rendben. Fáradtnak tűnsz húgi, hagylak pihenni. Reggel találkozunk. - mosolyogva ölel át és biztosít arról hogy nem felejtette el hogy ő visz ki a gépre, amiért megint csak hálás vagyok neki. - Jó éjt Maggie. - viszonzom az ölelését. - Jó éjt. - kisétál a szobámból és én egy gyors zuhany után ágyba is bújok hogy reggel amennyire lehet friss és üde legyek. Már most izgatott vagyok az előttem álló két hét miatt...
Egy évvel korábban...
- Nem hiszem el hogy elmész. - Maggie ül az ágyamra és onnan nézi ahogy pakolok a két bőröndömbe. Maggie a nővérem és egyben a lakótársam is, bár utóbbi már nem sokáig hiszen egy hónap múlva férjhez megy és kiköltözik innen. A szülink egy családi házban élnek innen nem messze, a város szélén, de mi mindig is vágytunk a nyüzsgő nagyvárosi életre így Maggie és én három éve ide költöztünk New York szívébe egy mind a kettőnk számára tökéletes lakásba. Ez nagyban megkönnyítette a dolgunkat is és egyben a munkánkat, én még tanultam és közben építettem a modell karrierem, ő pedig egy könyvkiadó cégnél helyezkedett el ahol mostanra már vezetői pozícióban dolgozik. - Csak két hétre megyek. - mosolygok rá kedvesen. Remek ajánlatot kaptam, egy két hetes reklám film forgatással egybekötött fotózás. Egyszerűen nem hagyhattam ki még annak ellenére sem hogy messze leszek az otthonomtól és még soha nem jártam külföldön. Így elsőre a családom szerint őrültség Spanyolország egyik legveszélyesebb városába utaznom. De én az első perctől kezdve úgy érzem hogy követnem kell az álmaimat hogy elismert modell legyek és most az álmaim útja Palermóba vezet. - Tudom húgi, de már olyan kevés idő van az esküvőig és utálom hogy kimaradsz a legjobb részekből. - nyafog miközben egyik ujjával az egyik díszpárna fonott bojtjával kezd el játszani. - Maggie! - nevetek fel. - Csak a lánybúcsúról maradok le. Ami pedig a legjobb részt illeti az maga az esküvőd lesz és addigra itt leszek. - ígérem határozottan. - Még jó hogy itt leszel. Szépen néznék ki ha a tanúm nem lenne ott az esküvőmön. - nevet fel már ő is. Tudom hogy támogat mindenben de ugyanakkor jó testvérhez méltóan félt is, amiért hálás vagyok neki. - És ne felejtsd el hogy én hoztalak össze a vőlegénnyel. - mutatok rá a valóságra ami igaz is. Maggie, az egyik jóbarátomhoz készül feleségül menni. Gary volt az első fotós akivel együtt dolgoztam még ezelőtt hat évvel és akkor lettünk jó barátok annak ellenére is hogy ő sokkal idősebb. Gary most negyven éves, de lélekben szerintem örökre gyerek marad. Emlékszem amikor négy éve bemutattam neki Maggiet, azonnal megtalálták a közös hangot és hát most az esküvőjükre készülünk. Azt hiszem ez mindent elmond róluk. - Anyuéktól elköszöntél már? - Maggie témát vált miközben én behúzom a cipzárt a táskáimon. Későre jár már és reggel korán indul a gépem. - Igen. Reggel voltam náluk. - bólintok. - Rendben. Fáradtnak tűnsz húgi, hagylak pihenni. Reggel találkozunk. - mosolyogva ölel át és biztosít arról hogy nem felejtette el hogy ő visz ki a gépre, amiért megint csak hálás vagyok neki. - Jó éjt Maggie. - viszonzom az ölelését. - Jó éjt. - kisétál a szobámból és én egy gyors zuhany után ágyba is bújok hogy reggel amennyire lehet friss és üde legyek. Már most izgatott vagyok az előttem álló két hét miatt...
- Még egyszer köszönöm hogy kihoztál. - szólalok meg már a repülőtér várójában. Reggel öt óra és egy óra múlva indul a gépem. - Nincs mit. - Maggie mosolyog rám. - Gloria mikor ér ide? - kérdezi miközben körbe néz. - Percek kérdése. Tudod hogy nem erőssége a pontosság. - nevetek fel. - Ahhoz képest hogy a menedzsered. - ért egyet Maggie is nevetve. Gloria egyengeti a karrierem, már lassan három éve és ez idő alatt nagyon jó barátnőm is lett. Erre az útra is velem jön, bár csak két napra marad velem amíg elintézi a hivatalos papírokat a szerződésemmel kapcsolatban. Utána teljesen egyedül maradok egy ismeretlen országban számomra idegen emberek között. - Kicsit sem izgulsz? - Maggie ismét rám emeli a tekintetét és újra megcsillan a szemeiben az aggodalom. - Izgulok. - bólintok. - Több okból is. - teszem hozzá halkan. - Először is mert egy idegen országban leszek távol tőletek. Másodszor pedig nagyon meg akarok felelni a megbízóknak, mert ezen a fotózáson múlik a jövőm. Ez végre meghozhatja számomra az áttörést. Érted? Ez a munka jelenti nekem most a mindent. - fejtem ki hogy mit is érzek most. - Annyira fogsz hiányozni Tilda. - elérzékenyülve hajtja le a fejét és az én szemeimben is könnyek gyűlnek. - Te is nekem Maggie. - ölelem át a nővéremet. Sokat jelent hogy itt van velem, ugyan akkor gyengévé is tesz, hiszen a tudat hogy alig egy óra múlva magam mögött hagyom, fáj és már most tudom hogy a Spanyolország felé vezető utam nagy része sírással fog telni. - Hello csajok. - Gloria hangja süvít a levegőbe ezzel megtörve a pillanatot és ahogy felé nézek meg is látom a felénk közeledő mosolyogós arcot. - Végre itt vagy. Azt hittem egyedül kell mennem. - jegyzem meg amikor mellénk ér és üdvözöljük egymást. - Ami azt illeti, így is van. - sóhajt fel és teljesen össze is zavar. - Ezt meg hogy érted? - Maggie vonja kérdőre. - Sikerült megoldani hogy itthonról elintézzem a papírmunkát. Amihez persze rengeteg email, faxolás és spanyol tolmáccsal történő telefon beszélgetés kellett de sikerült. - Gloria lelkesen közli a hírt. - Nem is akartál jönni? - kérdezem kedvesen. Persze nem esek kétségbe hiszen amúgy is csak két napra jött volna, míg én ott leszek két hétig. - Akartam, de rengeteg a munkám. Remélem nem haragszol. - Gloria félve néz rám. - Nem, dehogy. - csóválom a fejem. - Mindent elintéztem. Egy sofőr vár majd a repülőtéren aki elvisz majd a szállodába ahol a következő két hétben leszel, az ottani szobádban pedig megtalálod a szerződés egyik példányát ami a tiéd és egy részletes leírást hogy mikor hová kell menned. Elég sok szabad időd is lesz úgy hogy fel tudod fedezni a várost is. - Gloria hadarja a részleteket és mire a végére ér, a hangosbemondóból elhangzik a járatom száma is ami a beszállás idejét jelzi. - Mennem kell. - nézek először Maggiere majd Gloriara. - Szeretlek húgi. - a nővérem ölel át. - Én is téged. - búcsúzok tőle majd a legjobb barátnőmtől, Gloriatól is és elindulok a beszálló felé ahol még egy utolsó pillantást vetek hátra majd végleg elindulok az úton ami remélhetőleg a siker felé vezet...
Hali :)
VálaszTörlésTe jó ég. Gyönyörű szép a blogod, amióta megcsináltad ez már a negyedik kinézete, de tudom mondtad hogy ez már a végleges és azt kell mondanom hogy az eddigi legszebb. Nagyon tetszik a logo, letisztult, visszafogott és közben gyönyörű. A szereplő osztásod is tetszik, főleg a két főszereplő. Az alap sztori pedig már most izgalmas. Kíváncsi vagyok hogy mi lesz Tildával egy idegen országban és persze hogy a karriere úgy alakul e majd ahogy azt ő szeretné. Alap hogy olvasni fogom ezt a blogodat is. Siess a következővel. Ezer millió puszi :)
Szió :)
VálaszTörlésElőször is imádom a főszereplő csajszit, egyenlőre leginkább az avija miatt, de amit eddig láttam belőle a személyisége is tetszik. És Maggie is szimpi szóval úgy tűnik egy újabb remek művet írsz nekünk, aminek én nagyon örülök. A Temporary Love hamarosan véget ér és jó tudni hogy utána sem maradok olvasni való nélkül. Ja és a blog dizije is fantasztikus. Remélem ide is sűrűn érkeznek majd részek. Várom őket nagyon :)
Puszedli :D
VálaszTörlésAtya ééég! Mindjárt elájulok, a férfi főszereplőd valami fél isten lehet, annyira helyes. Már alig várom hogy a személyiségét is megismerjem. A neve alapján és az hogy Tilda Palermóba utazik, arra merek következtetni hogy Rafael egy olasz macsó lesz, jujj de várom már. Annak ellenére is hogy a prológus bevezetője alapján sokat árt majd Tildának, de azért én kíváncsi vagyok rá nagyon. Alig várom hogy hozd a többi részt. Pusy :D
Hello
VálaszTörlésAz alap történet és maga a szereplőknek választott színészek/énekesek is arra a döntésre sarkaltak hogy én bizony ezt a blogodat is olvasni fogom. Tilda eddig nagyon szimpatikus lány akár csak a nővére Maggie is, akinek az avija amúgy is személyes kedvencem. Na már csak a gaz csábítót kell megismernünk, aki annyi szívfájdalmat okoz majd Tildának, aki nem más mint Rafael. Nagyon tetszett a prológusban hogy egy pár sorban azt mutattad be hogy mi lesz év múlva majd visszatértünk a kezdetekhez amikor Tilda elindul Palermóba. Nagyon várom már a történet folytatását. Csak így tovább ;)
Sziaaa
VálaszTörlésMár most érzem hogy nekem végem lesz...bugyi szaggató férfi szereplőket sorakoztattál fel kezdve a főszereplővel aki nem más mint Maluma. OMG! Már most kész vagyok tőle pedig még nem is szerepelt. Aztán ott van Sebastian Yatra, Tom Ellis és Giulio Berruti....Ezek után azt hiszem jogosan könyörgök hogy nagyon de nagyon sűrűn hozd nekünk a részeket. Ha már olyan pasikat dobtál a sztoriba akikért megőrülök. Ja és nem kérdés remélem hogy én állandó olvasód leszek. Pusszantalak ...♥.♥.♥...
Szia ♥
VálaszTörlésA Temporary Love volt az első blogod amit olvastam és komiztam is, de mivel ez a történet is tetszik és már most tudom hogy nagy kedvencem lesz így egyértelmű hogy itt is tiszteletemet adom és jelentkezek állandó komisnak. :D Tényleg szuper lett a fejléc, nekem nagyon tetszik, percekig csak nézegettem, annyira jól tudsz szerkeszteni, piszokság hogy írni is tudsz meg képszerkesztésben is jó vagy. Ennyi mindenben tehetséges vagy de szerencse hogy élsz is vele és minket szórakoztatsz. Várom hogy ez a történet is elinduljon. Puszillak. ♥
Szióka...
VálaszTörlésTildát már most a szívembe zártam. Tetszik a története, elismert modell akar lenni és ezért kész bármit megtenni, tetszik hogy ő is egy olyan karaktered aki erős, független nő akinek vannak céljai és azokért a célokért kész küzdeni is. Kíváncsi vagyok hogy ebbe hogyan fog becsapodni Rafael, mint jóképű idegen, aki a prológus alapján nem is lesz olyan veszélytelen. Esküszöm nagyon várom már ღ ღ ღ
Szia
VálaszTörlésNagyon szép lett ez a blogod is. Tetszik a logo és persze minden más is. Most sem okoztál csalódást ahogy eddig sem. Igényes és alapos munkát adtál ki a kezeid közül. Szeretek olyan blogokat olvasni ahol maga a szerkesztője csinál mindent rajta mert például ez egy az egyben téged tükröz és tudom hogy így a történet is kerek lesz és nem üt el a sztori majd sem a karakterektől, sem pedig a kinézettől. Így elsőre a bevezető eléggé meggyőző volt ahhoz hogy olvassam a történetet így csak azt tudom mondani hogy várom a következő részt :)
Halihó :P
VálaszTörlésMiért én tudom meg utoljára hogy új blogod van?! Még jó hogy azért időben képbe kerültem és nem maradtam le a nyitásáról. A blog ránézésre tízből tizes, a szereposztás az tízből nálam egymillió és ami a prológust illeti tízből tíz. Olyan bevezető rész volt ez ami elég is volt ahhoz hogy leláncoljon és még többet akarjak. Természetesen minden résznél itt leszek és olvasom valamint mennek majd a komik is. Alig várom. :P
Szia
VálaszTörlésEddig minden blogodat olvastam de még soha nem írtam kommentet, most viszont azt hiszem itt az ideje hogy én is csatlakozzak a többiekhez. Eddig is mindig elmondtam neked a véleményem ami az esetek száz százalékában pozitív volt, de most végre itt is megtehetem azt hogy dícsérlek és az égig magasztallak. Szóval egy újabb állandó olvasód és kommentelőd van... Sok csók neked. :)
Szia :)
VálaszTörlésEzt a blogodat is olvasni fogom, mert már most felkeltette az érdeklődésemet.A kinézet klassz lett,ahogy mindig. Rafaelre kíváncsi vagyok már a beharangozó eleje óta, várom, hogy ő is színre lépjen. Tilda az elejétől kezdve szimpatikus, de ugyanez mondható el Maggieről,a nővéréről, és Gloriaról is. Várom a további fejleményeket, kérlek siess a következő résszel is!
Puszi :)